A felsőoktatási refomról is vitáztak
Klinghammer: a társadalom és a fiatalok érdeke is érvényesül a felsőoktatási törvény módosítása során
Az állami ösztöndíj átdolgozásának célja, hogy olyan feltételek jöjjenek létre a felsőoktatás finanszírozásában, amelyek a hallgatók és a társadalom számára is elfogadhatóak, nem jelentenek gátat a mobilitásnak és az uniós előírásokkal is összhangban állnak – mondta a felsőoktatási államtitkár keddi, parlamenti expozéjában.
Fidesz: a társadalom érdeke feltételhez kötni az ösztöndíjas képzést
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a társadalom érdekét szolgálja, hogy feltételhez kötik az állami ösztöndíjas képzésben való részvételt. Hozzátette, az állam korábban is szabott feltételeket az ingyenességért cserébe, meghatározták például a lehetséges képzési idő maximumát. A kormánypárti politikus közölte: elvárható, hogy az állam támogatásával tanuló diákok itthon kamatoztassák tudásukat. Magyarország számára luxus, hogy nála gazdagabb külföldi országoknak képezzen szakembereket közpénzből - hangsúlyozta. Helyeselte ugyanakkor, hogy a hallgatóknak a diplomázásukat követő húsz évben a tanulmányi idejüket kell Magyarországon ledolgozniuk, nem annak a kétszeresét, mint a kormány korábban tervezte. Jó döntésnek tartotta azt is, hogy az e feltételt nem teljesítő diákoknak a képzési költség inflációval növelt összegét kell visszafizetniük (a korábbi kormánytervek szerint a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellett volna törleszteni). Kiemelte, hogy annak, aki három gyermeket szül, vagy önhibáján kívül – például betegség miatt – nem tudja teljesíteni, mentesül az említett feltétel alól. Nem kell fizetniük azoknak sem, akik egy, illetve két félév után abbahagyják állami finanszírozású tanulmányaikat. Fontosnak tartotta, hogy a módosításokat a Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag támogatta.
Az MSZP megszüntetné a röghöz kötést
Hiller István, az MSZP vezérszónoka ezzel szemben azt mondta: a hallgatói szerződésekről nincs szakmai konszenzus, csak azután született róla megállapodás a felsőoktatás szereplőivel, hogy a kormánytöbbség az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződések lehetőségét. Szerinte így a mostani törvénymódosítás is egy politikai akarat és nem egy szakmai döntés végrehajtása. Megerősítette, a szocialisták nem értenek egyet vele, és ha kormányra jutnak, megszüntetik a felsőoktatási hallgatók röghöz kötését. A volt oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány 2010 óta bármilyen stratégia nélkül hatvanmilliárd forintot vont ki az ágazatból, és egy átgondolatlan felsőoktatási törvénnyel szabályozta újra azt. Példaként hozta, hogy a kormány előbb megszüntette, majd két év elteltével újraaalakította a Felsőoktatási Kerekasztalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy két év alatt 141 ezerről 95 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Szerinte ez nem magyarázható demográfiai okokkal, abban pedig minden pártnak egyet kellene értenie, hogy jó, ha minél többen szereznek diplomát, ez ugyanis javítja az elhelyezkedési esélyeket. Hangsúlyozta, a jelentkezők számának csökkenése is a fiatalok elvándorlását bizonyítja, ennek megállítására pedig a hallgatói szerződések alkalmatlanok.
KDNP: egy jó megoldást egy másik jó megoldás vált fel
Michl József (KDNP) arról beszélt: a kormányzat korábban is megfelelő javaslatot tett a hallgatói szerződések bevezetésére, majd – az egyeztetések eredményeként – az egyik jó megoldást egy másikra cserélte. A javaslat céljának azt nevezte, hogy megvalósuljon a közös teherviselés, és ez a jó minőségű felsőoktatás kialakítását segítse. Hozzátette: örül, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája végül elfogadta a kormány javaslatát a hallgatói szerződésekről. Szerinte az új szabályozásnak köszönhetően mindenki bekerülhet állami támogatású képzésre, aki középiskolai évei alatt tanult, felkészült. Azzal kapcsolatban, hogy Hiller István a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenéséről beszélt, a kereszténydemokrata képviselő azt mondta: nem a jelentkezők érdemes összehasonlítani, hanem azt, hogy hányan nyertek felvételt. Mint mondta, az idei adatokra már csak néhány hetet kell várni.
Jobbik: nem röghöz kötés az, ami az előterjesztésben szerepel
A jobbikos Dúró Dóra szerint az uniós csatlakozásunk után az ország kifosztása, szellemi kiszivattyúzása kezdődött, amit az országnak kezelni kell. Kiemelte a HÖOK szerepét a Felsőoktatási Kerekasztalon belül, mivel csoportjukat érinti leginkább a változtatás. Fontos eredménynek tekintette, hogy a szervezet is elfogadja a változtatásokat. A felsőoktatás állami finanszírozását a jól teljesítő hallgatók jogos elvárásnak tartotta, ugyanakkor nem tartotta elfogadhatónak, hogy az itt megszerzett tudást a fiatalok máshol kamatoztatják, nyugat-európai országok pedig arra rendezkednek be, hogy például orvosaikat más országok pénzén képezik. Azt mondta, nem tekinthetők röghöz kötésnek az előterjesztésben foglaltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a javaslat választ kíván adni a kivándorlás problémájára, azt mégsem feltétlenül orvosolja. Kiemelten szólt arról is, hogy a visszafizetett pénz a felsőoktatást gazdagítja a jövőben. Szerinte minden törvényünket meg kellene vizsgálni demográfiai szempontból, vagyis olyan változtatásokat kellene tenni, amely gyermekvállalásra ösztönzi a fiatalokat.
A vitát elnapolták.